Roma Koragyermekkori Hálózat – Romani Early Years Network

Interaktív műhelymunka – 2019. június 13. Nyírbátor

Hogy vagytok, gyerekek? De most komolyan. 

Interaktív műhelymunka, fókuszban a társas-érzelmi jóllét 

2019. június 13. Nyírbátor 

2019. június 13-án lehetőség nyílik arra, hogy a kora gyerekkorban dolgozó szakemberek a legkorszerűbb módszerekkel ismerkedjenek meg, olyan műhelymunka során, amely a gyakorlatba egyszerűen beépíthető technikák, módszerek megismerésére koncentrál.

A műhelymunka időpontja: 2019. június 13., 13:00-16:30

Jelentkezési határidő: 2019. május 20.

A műhelymunka helyszíne: Nyírbátori Kulturális Központ, 4300, Nyírbátor, Szabadság tér 8.

A műhelymunkára az alábbi linken lehet jelentkezni: https://online-kerdoiv.com/index/view/hash/e64efb58127b27e0299137f7825100f0

A részvétel ingyenes, de REYN tagsághoz kötött. A REYN – Romani Early Years Network – nemzetközi szakmai hálózat, amely olyan szakembereket tömörít, akik közvetlenül roma kisgyerekekkel foglalkoznak, illetve munkájuk fókuszában roma gyerekek állnak. A tagság ingyenes, itt lehet jelentkezni: http://reyn.hu/tagsag/belepesi-nyilatkozat-2/

Az alábbi három műhely közül lehet választani. 

1. Kapcsolódó nevelés – Mi kell ahhoz, hogy egy kisgyerek jól legyen és jól „működjön”? 

Olyan jó lenne, ha a mi jó szándékunk és erőfeszítéseink elegek lennének ahhoz, hogy a gyerekek jól legyenek, és jól, együttműködően viselkedjenek. Ám a tapasztalat az, hogy ez gyakran kevés, mert minden figyelmünk, szeretetünk, odafordulásunk mellett is van, hogy egy kisgyerek mintha képtelen lenne bekapcsolódni, az érzéseit kordában tartani, a szeretet, figyelmet befogadni és hasznosítani. 

A helyzet feloldásának első lépése az, hogy megértjük, emberi lényekként hogyan működnek az érzelmeink és ezzel összefüggésben a gondolkodásra való képességünk. Ha megértjük, mi történik egy kisgyerek agyában-szervezetében, akkor, amikor éppen „jól működik”, és mi történik akkor, amikor nem, akkor be tudjuk tervezni a mindennapokba azokat az interakciókat, élményeket, amik segítenek neki „jól működni”, illetve hatékonyan tudunk neki segíteni akkor, amikor ennek az ellenkezőjét látjuk. 

Az előadás során egyrészt megismerjük a viselkedésünket és érzelmeinket irányító fő agyi folyamatokat, másrészt gyakorlati tippeket kapunk olyan megelőző és „ott-és-akkor” intervenciókra, amikkel a legtöbbet tehetjük azért, hogy a gyerekeknek olyan légkört teremtsünk, ahol tehetik a dolguk: képesek játszani, tanulni, egymás társaságát élvezni. 

2. Resztoratív gyakorlatok – a társas-érzelmi fejlesztése a mindennapi konfliktusokon keresztül A gyerekek körében tapasztalt agresszió- és konfliktuskezelés nagy kihívást jelent a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt. A társas együttlét maga, valamint az, hogy a gyermek éppen egy tanulási folyamat elején tart, szükségszerűen fogják azt eredményezni, hogy az óvodában-általános iskolában gyakoriak a gyermekek közötti konfliktusok, akár az agresszív megnyilvánulások is. A konfliktusok tehát elkerülhetetlenek, azonban az, hogy milyen megoldásmódokat sajátít el a gyermek, már nagyban függ a felnőttek viselkedésétől és reakciómódjától. Hogyan tudunk jól együttműködni a hétköznapokban? A resztoratív gyakorlatok szemléletében, a kapcsolódás és a valahová tartozás érzése egyfajta védőfaktor a nehéz társas helyzetekben. Ezért, egy konfliktus megelőzése és vagy kezelése során, az egyéni érzések elismerése a konfliktusok feloldásának első lépései. A strukturált terek, amelyeket a resztoratív gyakorlatok nyújtanak, a társas helyzetek résztvevőit a saját megoldásaik kidolgozására bátorítja, a közösség megtartó erejét használva. Ebből mutatunk ízelítőt a foglalkozás során, és saját élményen keresztül válik érzékletessé a módszer szemléletformáló ereje.

3. WANDA esetmegbeszélő módszertan – szakmai önreflexió, a közösség ereje a kiégés ellen Magyarországon az esetmegbeszélésnek, mint a segítő hivatásúak körében elterjedt konzultációs műfajnak nagy hagyományai vannak, melyek megalapozása Bálint Mihály orvos nevéhez köthető. Az ő szakmai elgondolása szerint működő ún. Bálint csoportok tekinthetők az esetmegbeszélés alapformájának, előfutárának. Ezt az új módszert, a WANDA-t, (a betűszó a következő holland szavakból áll össze: Waarderen – megbecsülni, Analyseren – elemezni, Daden – tenni) Flandriában, Belgiumban fejlesztették ki speciálisan pedagógus résztvevőkre. Az esetmegbeszélés célja: a szakmai fejlődés hangsúlyozásával a csoportos reflexió, sokszínűség tisztelete mellett a gyermek, szülők, kollégák és a közösség elismerése. A munka során felmerülő problémák megoldásában való együttműködés, egymás segítése, kreatív eszközök segítségével nagyban hozzájárul a pedagógusok jóllétéhez. Ez pedig kell ahhoz, hogy a gyerekek jóllétéhez megfelelő környezetet tudjanak teremteni és megfelelő eszközöket tudjanak használni.

A rendezvény a REYN finanszírozásában valósul meg, amely a Partners Hungary Alapítvány szárnyai alatt működő hálózat.

További információ: Bacsó Flóra, REYN kommunikációs munkatárs bacsof@partnershungary.hu