„Kana somas cino shavo – Mikor voltam kicsi gyerek”
A Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. már több mint 25 éve készít szakmai kiadványokat kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok és pedagógusok részére. Kiemelten fontos számukra a felnövekvő generáció testi és lelki egészsége, ezért folyamatosan dolgoznak azon, hogy az említett szereplők megfelelő tájékoztatást és támogatást kapjanak – legyen szó akár kiadványról, akár továbbképzésről. Jelen esetben egyik kiadványunkból közlünk egy részletet. Az alábbiban a szolnoki Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság Temető úti bölcsődéjének jó gyakorlatát mutatjuk be, amelynek célkitűzései szervesen illeszkednek Szolnok Város Roma Integrációs Programjához. A város integrációs programjának fókuszában azok a racionálisan költséghatékony és csekély költségvetési ráfordítással megvalósuló innovatív megoldások állnak, amelyek jól szolgálják a marginális társadalmi rétegben lévők életesélyeinek javítását, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, de a kultúra értékeinek megőrzését is. A bölcsőde, mint első kisgyermekintézmény, amellyel a családok kapcsolatba kerülnek, jelentős szerepet tölt be ebben a feladatban. Csecsemő- és kisgyermekkorban a nevelés döntő és elsődleges színtere a család. De amennyiben a gyermek szocializációja hiányos, a bölcsődei nevelés-gondozás segítségével lehetőség nyílik a szocializációs zavarok enyhítésére, megszüntetésére. A Temető úti bölcsőde a város déli ipartelepi részén, az úgynevezett Újvárosi városrészben helyezkedik el. A térséget jellemzi a cigány etnikumhoz tartozó, többszörösen hátrányos helyzetű családok magas aránya, és a környéken került kialakításra a Családok Átmeneti Otthona is. A kisgyermekintézmény mindezek okán jelentős szerepet tölt be a területen élő családok támogatásában. Az intézmény nyitottsága révén a szülők megtapasztalhatták a gyermekközpontú, meleg, elfogadó kisgyermeknevelői attitűdöt, ami azt eredményezte, hogy szívesen hozzák a kicsiket a bölcsődébe. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt azon cigány családok száma, akik saját döntésük alapján választják gyermekük számára a bölcsődei ellátást. Ez azért fontos tényező, mert ezek a szülők nehezen válnak el gyermekeiktől, és különösen fontos számukra, hogy megtapasztalhassák, gyermekük valóban jól érzi magát a bölcsődei közösségben. Az intézményi, illetve városi szintű családi programokon szerzett tapasztalataink megerősítettek minket abban, hogy az elfogadást, partneri kapcsolatot erősíti, ha hagyományaikat, szokásaikat ismerve és értve közelítünk a roma családok felé. A közös programokon való együttlétek során azt is érzékeltük, hogy milyen fontos értéket képvisel a cigány nyelv megőrzése. Nagyon kevesen beszélik már ugyanis az autentikus nyelvet. Ezért is helyeztük ezt programunk fókuszába. Szándékaink szerint ezzel segíthetjük a bölcsődébe járó cigány/roma nemzetiségű gyermekek identitásának kialakulását is. Mindezt az életkori sajátosságaikhoz igazodó tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával kívántuk elérni. Ehhez olyan saját fejlesztésű, magyar és lovári nyelvű lapozgatós és mondókás képeskönyvet gondoltunk ki, amely egyrészt eleget tesz a bölcsődei szakmai követelményeknek, másrészt segít a gyermekeknek (és a szülőknek is) a két nyelv közötti alapvető eligazodásban. A lapozgatóknak a „Mondd csak! – Phen-ta!”, a mondókáskönyvnek pedig a „Süss fel nap! – Pek Opre Kham!” címet adtuk. A fiatalabb életkorú – 2 év alatti – gyermekek számára egy olyan könnyen kézbe fogható, kisebb méretű mesekönyvet szántunk, amelyben egy oldalon csak egy képet helyeztünk el a könnyebb felismerhetőség érdekében. A számukra ismerős növények, állatok, eszközök rajza, fotója mellett a család tagjainak (anya, apa, nagymama, nagypapa) megjelenítésére is figyelmet fordítottunk. A 2 év feletti gyermekeknek kicsit nagyobb méretű és egy oldalon több képet tartalmazó könyvecske született meg, hasonló tematikus tartalommal. Az illusztrációk mellett azok megnevezését lovári és magyar nyelven is megjelenítettük. Ez a kisgyermeknevelők számára adott segítséget. A mondókás könyvecskébe olyan, a gyermekek által ismert versek, mondókák kerültek, amelyek ismerősek számukra otthonról és a bölcsődei mindennapokból is. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Ha én cica volnék, száz egeret fognék, de én cica nem vagyok, egeret sem foghatok. Me muca te avos, shel shimijak’ hutyilos, Ba me muca chi avos, chi shimijak’ chi hutyilos. (cica – muca, egér – shimijako) Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaim megfagynak. Pek opre kham, fimlalo kham, telal bara le papinya shudrajven. (kham – nap, lúd – papinya) A kisgyermeknevelők a nevelés-gondozás során a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevétele mellett az egyes szituációkat kihasználva, játékos formában bővítették a gyermekek szókincsét, ismereteit. A napi tevékenységbe beépítve sokat mondókáztak, meséltek. A képeskönyv nézegetése közben a kisgyermeknevelők a magyar mellett lovári nyelven is megnevezték a lapokon látott gyümölcsöket, állatokat, tárgyakat. A lovári nyelvi elem nevelő-gondozó munkába való tudatos beépítése megfigyelések és szakmai beszélgetések során szerzett tapasztalataink alapján eredményesnek bizonyult. A játékos szituációk a gyermekeket magukkal ragadták, felkeltették kíváncsiságukat, és természetesnek fogadták el, hogy egy-egy tárgyat többféleképpen is meg lehet nevezni, ami további spontán motiváció is volt az egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő kommunikáció fejlődéséhez. A családi programok keretében a szülők is megismerhették a képes és mondókás könyveket, mert úgy gondoltuk, ezzel is tudjuk támogatni a szülői kompetencia erősödését. Kedvező tapasztalataink alapján ezért terveink szerint a programot a későbbiekben szeretnénk kiterjeszteni azokra a bölcsődékre is, amelyekben több cigány család választja a bölcsődei ellátást. A program további részeként a csoportba járó gyermekek nyelvi szintjének felmérését is tervezzük, majd a nyelvi fejlődés utánkövetését az óvodában. Tesszük ezt azért, mert a rendszerben jelentős szaktudással bíró szakemberek dolgoznak, s ha tudásuk összeadódik, még tovább gazdagíthatja és formálhatja a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenységet, segítve ezzel a gyermekek szocializációját. Szerző: Keskenyné Péntek Ágnes, bölcsődei intézményegység-vezető, általános igazgatóhelyettes A cikk teljes terjedelmében a Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című kiadványban jelent meg. (Raabe Klett Kft., 2017.)