Adjunk esélyt a legkisebb, szegénysorsú roma gyermekeknek, tegyünk érte! – szakpolitikai ajánlás –

Kategória: Egyéb, Szerző: László Zsuzsa

A Romani Early Years Network (REYN), a Hálózat a Roma Kisgyermekek Korai Fejlesztéséért célja, hogy a roma kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek, civilek szakmai fejlődéséhez segítséget nyújtson, illetve, hogy előtérbe helyezze a rendszer hibákat, ellátásbeli hiányosságokat és javaslatokat fogalmazzon meg azok kezelésére.

Miért az első évek? 

Az első évek - és legfőképp a fogantatástól számított 1000 nap - alapvetően meghatározóak hiszen ekkor a legfogékonyabbak a gyermekek a környezeti hatásokra. Ez az időszak megalapozhatja a gyermekek későbbi egészséges, teljes életét, jólétét, a sikeres, kiegyensúlyozott, boldog, felnőtt éveket. Éppen ezért minden kisgyermek fizikai, kognitív, szociális, érzelmi, nyelvi fejlődése prioritás kell hogy legyen a közpolitikában. Az ő optimális fejlődésük a közös jövőnk záloga.  

Mi történik az első 5 év alatt? 

Az első néhány évben a gyermekek olyan mértékben és ütemben fejlődnek, amely egyetlen későbbi életszakasszal sem vethető össze. Nemcsak a kognitív funkciók, a mozgás, a beszéd, a szociális képességek, a viselkedés, hanem a gyermekek testi, mentális egészsége is ebben a korai életszakaszban alapozódik meg. Az első öt év az idegrendszer fejlődésének legdinamikusabb időszaka, agyunk 80%-a 3 éves kor előtt kialakul. Azonban ez a legsérülékenyebb korszak is, amikor a gyermekek egészséges fejlődését számtalan tényező veszélyeztetheti. Nemcsak a kedvezőtlen környezeti feltételek, a szűrések hiánya, az elégtelen szolgáltatások, de a stressz, a trauma is befolyással vannak a fejlődésre.

Miért vannak hátrányos helyzetben a roma kisgyermekek?  

A roma kisgyermekek nagy részének hétköznapjai nem minden esetben olyanok mint a nem romáké. A mélyszegénységben élő roma gyermekek szisztematikusan rosszabb egészségi állapotban vannak, mint a gazdagabbak, miközben tudható, hogy a gyermekkori egészség a felnőtt élet egészére hatással van. Már a magzati korban megjelennek a társadalmi egyenlőtlenségek, kisebb testsúly, több koraszülött, gyakoribb fejlődésbeli lemaradás, amely a hosszú távú életkilátásokat – az iskolázottság szintjét, a foglalkoztatás esélyeit és a kereseteket mind kedvezőtlenül befolyásolják. Köztudott, hogy Magyarországon magas a mélyszegénységben, sokszor szegregátumokban  élő roma családok aránya. Egy nemzetközi kutatás szerint Magyarországon a roma családok 81%-a szegénységben él. A kutatásban résztvevő 11 európai ország közül a roma családok a legrosszabb lakhatási körülményekről Romániában, Szlovákiában és Magyarországon számoltak be. 

A Covid 19 járvány kihívásai

A 2020-as es a 2021-es év, a Covid-19 járvány és a korlátozások a társadalom legkiszolgáltatottabb, legszegényebb rétegeinek korábbi nehézségeit tovább fokozták. Ráadásul bizonyíték van arra, hogy a szegényebb közösségeket nagyobb mértékben fenyegeti a Covid-fertőzés és mindemellett az egészségügyi szolgáltatások általában sokkal nehezebben elérhetőek számukra. Sok helyen nincs háziorvos, az embereknek nincs pénze másik településre utazni orvoshoz. Etekintetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - ahol magas a hátrányos helyzetű települések és a roma lakosok aránya - a legrosszabb a helyzet, a 2021. februári adatok szerint 74 háziorvosi hely volt betöltetlen. 

Elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy minden kisgyermek - beleértve minden roma kisgyermeket - hozzájusson a szükséges támogatásokhoz és szolgáltatásokhoz, ami nem késlekedhet, ezért a következő ajánlásokat tesszük:

1. A legszegényebb családok számára kiemelten biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a védőnők célzottan lássák el a szegény sorsú családokat és gyermekeket. (A Covid-19 járvány okozta egészségügyi, gazdasági válság felerősítette a rendszer problémákat.)

2. Üdvözlendő a Kormány a gyermekvállalást ösztönző és a családokat, otthonteremtést támogató politikája, de elfogadhatatlan az, hogy mindez a legszegényebb családokat nem éri el. Emiatt a programok értékelése, átgondolása es áttervezése indokolt.

3. Az érintett szakemberek, szakmai szereplők tekintsék a szülőket partnernek, kezdeményezzenek párbeszédet a családokkal a hibáztatás és az ítélkezés helyett. Legyen cél a szülői partnerség, az együttműködés formáinak kialakítása!  

4. A kisgyermekkori szolgáltatások területén érintett szaktárcák (EMMI, BM, stb.), a szakpolitikusok és döntéshozók az ágazatok közötti együttműködésbe vonják be a szakmai szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, civil szervezeteket. 

5. A kisgyermekkori szolgáltatásokban résztvevő szakemberek (egészségügyi, szociális, oktatási, gyermekvédelmi, stb.) továbbképzése, és a pályán tartása fontos es indokolt, ennek érdekében egy célzott ösztönző rendszer bevezetése indokolt. Legyen a célunk továbbá, hogy minél több roma szakember vegyen részt a munkában.